Koffeinmentes kávé

Egy magamfajta függő nem tudja teljesen elképzelni, mi történik abban az esetben, ha valaki nem juthat hozzá az éltető koffeinhez. Márpedig a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nincs is olyan, hogy koffeinmentes kávé!

‍

TESSÉK!?

Na nem kell rögtön a 911-et hívni, nem illegális dolog ez, csupán a hatóságilag előírt teljes tömeghez képest tartalmazhatnak valamennyi koffeint. Az Egyesült Államokban ez 3%, míg az EU-ban 0.1% koffeintartalomról beszélünk. Csak érzékeltetés végett: egy espresso kb. 50-70mg koffeint tartalmaz, addig egy koffeinmentes társa kb 0.1-15mg-ot.

A kávé megtalálása óta az első sikeres mondható koffeinmentesítési kísérlet a német kávékereskedő, Ludwig Roselius nevéhez fűződik 1903-ból, amit később szabadalmazott is 1906-ban.

A Roslius Process magába foglalta, hogy a kávét sós vízben gőzölte meg, majd benzolt használt a koffein közvetlen kioldására. Az eljárás azonban ma nem használatos, mivel kiderült, hogy a benzol mérgező és rákkeltő szénhidrogén. Így végigolvasva talán ezért maradt el az átütő siker.

Van azonban 4, tágabb értelmezésben 3 ma is használt módszer, amit szélesebb körben alkalmaznak. Ezek:

• Oldószeres eljárás (közvetlen es közvetett)
• Svájci víz
• CO2

‍

Oldószeres eljárás

A koffeinmentes kávéfőzőa eljárásával előállítás során először a nyers kávébabokat gőzölésnek teszik ki vagy forró vízbe áztatják. Ez aztbab biztosítja, hogy a kávék sejtszerkezete megnyílik, így már kivitelezhetővé válik az anyagekkel történő koffeinmentesítés.

A használt gyógyszerek többnyire etil-acetát és dimetán. Ezek az oldószerek megkötik a koffeint, így amikor a kávébabokat kimossák már a koffeinnel együtt távozik az oldószer.

Költséghatékonyság szempontjából ez a legelterjedtebb eljárás. Hátránya viszont, hogy az oldószerek nem mindig csak a koffeint vonják ki a kávébabokból. Ez olykor némi minőségromlást eredményezhet.

‍

A Swiss Water eljárás (SWP, Svájci vizes)

Ezt a környezetbarát koffeinmentes módszert először 1933-ban találták ki, de csak az 1980-as években fejlesztések ki.

A svájci vizes eljárás során először vízbe áztatják a kávébabokat. A fent említett eljárással kezelhető a módszerrel nem vegyszerek a kávébabokba.

A koffeint vízalapú zöld kávé kivonattal oldják ki a kávéból vagy zöld kávé eleggyel telített vizet használnak. A koffeinnel telt vizet ezt követően aktív szénszűrőn keresztül szűrik meg.

A swiss water eljárást nem a legköltséghatékonyabb, ezért ezt a minőségi kávéknál alkalmazzák. Nagy előnye viszont, hogy környezetbarát és a koffeinmentesítés során más hasznos anyagok nem oldódnak ki a kávéból, így az ízvilág is megmarad.

‍

CO2-eljárás

Mintan a nevében is benne van, ennél a módszernél CO2-ot használnak koffeinmentesítésre. A művelet során a CO2-ot nagy nyomás alá helyezik, így halmazállapotaik, cseppfolyósodik. A nagy nyomás és a CO2 hatására a koffein kioldódik a kávébabokból.

Ez a legdrább eljárás a 3 közül, talán ez az a módszer, amivel a koffeinmentes kávé legjobban megőrzi koffeines változatának ízjegyeit.

És A kérdés: Miért van olyan kevés jó koffeinmentes kávé?

Sajnos 2 probléma van ezzel. Az egyik, hogy magával az eljárással valamennyit csorbulnak a kávé ízjegyei, majd nehéz a minőséget szavatolni.

Másrészt pedig a koffeinmentes kávét hírhedten nehéz pörkölni. Míg a hagyományos zöld kávék szinte ténylegesen zöldek, addig a koffeinmentes kávék már-már barnák. Ami szignifikánsan megnehezíti a pörkölő dolgát, ugyanis nehezebb kontrollálni az adott pörkölt adagot, mivel kiszámíthatatlanabbul az egyes szemek reagálni. is már kevesebb vizet tartalmaz, ami lerövidíti a pörkölési időt.

Mindezek ismeretében tehát a tanulság, ha már mindenképp koffeinmenteset szeretnél, hogy kerüld az igazán sötét színű es olajos szemeket.

‍

Forrás:

https://coffeeconfidential.org/health/decaffeination/

https://legjobbkave.hu/a-koffeinmentes-kave-eloallitasanak-3-modja/

‍